A méhszájseb a fiatal nőkön vagy szülés után gyakran kialakuló jelenség a méhszájon. Többnyire krónikus folyással, együttlét vagy sport utáni vérzéssel vagy a rákszűrésben cytologiai eltéréssel járhat.
Hogyan keletkezik, és mi a méhszájseb?
A méhszájseb félrevezető, és nem egy bizalomgerjesztő kifejezés. Hívják még ektrópiumnak (ectropium), méhszáj eróziónak, vagy cervicalizációnak is.
A méhszáj külső felszínét normálisan egy úgy nevezett el nem szarusodó laphám borítja, mely olyan, mint az ajkunkon lévő ajakpír hámja. A méhnyakban a méhnyak váladékot termelő mirigyhám található. Ez egy sűrűbb nyák, mely szinte dugót képezve lezárja a hüvely felől a méhüreget a kórokozók, és a felszálló fertőzések elől.
Ha a normál méhszájat a hüvely felől nézzük, akkor így néz ki.
A nők 30-40%-ánál előfordul, hogy a méhnyakban lévő mirigyhám kiterjed egészen a méhszáj külső felszínére és ún. méhszájsebet okoz, mely így néz ki a hüvely felől enyhébb és súlyosabb esetben.
Ha a laphám helyett a mirigyhám borítja a méhszájat, két probléma adódhat. Egyrészt a mirigyhám sérülékenyebb, vérzékenyebb. Másrészt az általa termelt nyák krónikus folyást okozhat.
A szülészek ezt a jelenséget méhszájsebnek nevezték el, helytelenül. Azért helytelenül, mert ez nem feltétlenül egy kóros jelenség, és nem is seb. Ezáltal gyakran csak felesleges aggodalmat okoz a nőkben.
A mirigyhám méhszáj felszínére való kiterjedését helyesen cervicalizációnak nevezhetjük, melyet nem kóros esetben a magas ösztrogén hormon okozza. Azonban gyulladás vagy HPV fertőzés is okozhat hasonló jelenséget. Szülés után, ha a méhszáj tátong, és a méhnyak mirigyhámja kitüremkedik, akkor ektrópium (ectropium) a helyes kifejezés, mely szintén nem kóros. De a gyakorlatban a fenti elnevezések egymás szinonimáiként terjedtek el, ezért a cikkben a továbbiakban is így használjuk.
Mikor kezelendő a méhszájseb?
Az ektrópiumot nem muszáj kezelni, ha nem okoz panaszt, vagy nem jár cytológiai eltéréssel. Ugyanakkor, ha házasélet, sport során vérzés figyelhető meg, vagy krónikus folyás a fő panasz, akkor kezelendő. Megfigyelték, hogy ektrópium kezelése után javul a teherbeesési arány is. Ha az ektrópium mellett a rákszűrésben komolyabb cytológiai eltérés (P3 mellett ASCUS, L-SIL, H-SIL, CIN, vagy P4) jelenik meg, akkor akár műtéti eltávolítás jön szóba. Ha nincs ilyen súlyos eltérés, de HPV fertőzés igazolható, szintén kezelendő az elváltozás.
Hogyan kezelhető a méhszájseb?
Fontos, hogy a kezelés módját és időzítését mindig a kezelőorvossal együtt döntse el!
Műtét nélküli eljárások
A műtétet, szövettant nem igénylő enyhébb esetekben ecseteléssel, fagyasztással vagy lézerrel lehet segíteni.
- Ecsetelés: Vagothyl, Albothyl nevű polikrezulén érösszehúzó oldattal meg lehet próbálni az enyhébb eseteknél a vérzékenységet, folyást megszűntetni. Maga a méhszájseb nem tűnik el, csak panaszmentessé tehető a páciens.
- Fagyasztás: A fagyasztás, vagy ún. krio kezelés, csak 2 hónapon belül negatív cytologiai eredmény birtokában végezhető el. A Genium Központban ez a kezelési mód is elérhető. Lényege, hogy a kitüremkedő mirigyhámot egy aranyvégű, gázzal működő fagyasztó pisztollyal lefagyasztjuk. A fagyasztástól roncsolódott mirigyhám helyét laphám borítja be. Előnye, hogy olcsóbb. Hátránya a hosszabb gyógyulás.
- Lézeres kezelés: Szintén csak 2 hónapon belüli cytologiai eredmény birtokában végezhető el. A méhszájseb lézer kezelése során (HPV Lase, CIN Lase) gyakorlatilag elpárolog (vaporizálódik), és helyét a laphám borítja majd be a regeneráció során. Előnye: gyorsabban és szebben gyógyul, nem okoz a későbbiekben hegesedést, méhszájelégtelenség miatt vetélést vagy koraszülést. Hátránya: költségesebb.
Műtéti eljárások
Amennyiben az elváltozás kiterjedtebb, vagy a kinézet, vagy a citológiai eredmény alapján szövettani vizsgálatra is szükség van, műtétet javasolhat az orvos. Ilyenkor a méhszájból kúp formájú darabot kimetszenek érzéstelenítésben, vagy altatásban műtői körülmények között. A méhszáj így kissé megrövidül, a műtét után hegesebb lehet, de ez hosszú távon nem okoz feltétlenül nagy problémát. Ugyanakkor lehetnek a műtétnek szövődményei: pl. méhnyak beszűkülése, bezáródása, terhesség és szülés kapcsán méhnyak elégtelenség (koraszülés), a mészháj berepedése.
- Elektromos kacs kimetszés (LEEP, loop conisatio, LLETZ): Egy magas elektromos frekvenciájú égető kaccsal az elváltozás kimetszhető. A magas frekvencia miatt a szövet szélei nem égnek el mélyen, emiatt szövettani vizsgálatra alkalmas a kimetszett blokk. Sokan összetévesztik a lézeres kezeléssel.
- Éles kúp kimetszés (éles- vagy hidegkés conisatio): a méhszájból az elváltozást szikével metszik ki, és varratokkal egyesítik a sebszéleket. Akkor szokták ezt az utat választani, ha kiterjedtebb, mélyebb az elváltozás, és emiatt nagyobb darabot kell kivágni, vagy mélyebbre kell metszeni.
HPVLase és CINLase lézeres kezelések méhszájseb és HPV fertőzések legyőzésére
A gyakori HPV fertőzés okozta elváltozások, szemölcsök, kondilómák, valamint a méhszájseb kezelésére Magyarország legmodernebb orvosi lézerterápiáját végezzük (HPVLase és CINLase) a Genium Esztétikai és Orvosi Lézerközpontban.
A lézeres kezelések gyorsak és fájdalommentesek, általában egy kezelés és egy utókezelés elegendő a méhszájseb gyógyítására. A HPVLase és a CINLase lézeres kezeléseket központunkban bevezető áron biztosítjuk:
- a HPV Lase kezelés ára 75.000 Ft (1. alkalom),
- a CIN Lase kezelés ára 90.000 Ft (1. alkalom),
- a kontroll és utókezelés (1 hónappal az 1. kezelés után): 25.000 Ft
Kezelésünkről részletesen itt olvashat.
